Egy barantázó magyarul él, gondolkodik, harcol, táncol, énekel. A legfontosabb feladata, hogy a lehető legalaposabban megismerje és magáévá tegye azt a kultúrát, amely az általa megtanult harci értékeket kifejlesztette.

Nagyon kedves meghívásnak tettünk eleget, amikor Szent István királyunk emléknapján Kunszentmártonba látogattunk el. A Kapos Baranta Egyesületből nyolcan, családtagjaink kíséretében kerekedtünk fel Újkenyér havának 19. napján, hogy másnap részt vegyünk a Kunszentmárton-i Magyarok Kenyere rendezvényen. A helyi Napsólyom Baranta Egyesület biztosított szálláshelyet és étkeztetést számunkra.

20-án, a délelőtt folyamán, a Napsólyom Baranta Egyesülettel közösen ostormenetben vettünk részt, majd délután Baranta bemutatót tartottunk. A közel háromnegyed órás bemutató sok érdeklődőt vonzott a helyszínre és úgy tűnt nagyon tetszik nekik a látvány. Úgy véljük ez nem is csoda, hiszen a karikás ostorok, a pásztorbotok, szablyák, íjak már önmagukban is felpezsdítik a magyar emberek vérét, hát még milyen lelkesítő, ha ezek a fegyverek szakavatott kezekbe kerülnek. A jól sikerült bemutató után a Körös partján bárki belekóstolhatott a Baranta rejtelmeibe. A foglalkoztató azonban már lényegesen kevesebb, bár annál lelkesebb érdeklődőt vonzott.

Természetesen szakítottunk arra is időt, hogy megtekintsük a város nevezetességeit. Este aztán az elmaradhatatlan tűzijátékban gyönyörködtünk, majd a jól megérdemelt pihenés után, másnap délelőtt haza indultunk.

Nagyon örülünk, hogy elfogadva a meghívást ellátogattunk Kunszentmártonba és egy kicsit betekinthettünk a Napsólyom Baranta csapat életébe, munkájába. Ezúton is köszönjük nekik a kedves, baráti fogadtatást és vendéglátást. Reménykedünk benne, hogy bár nagy távolságra élünk egymástól azért a későbbiekben gyakrabban meglátogatjuk egymást egy-egy közös rendezvény, megmérettetés, összevonás kapcsán, vagy akár csak úgy barátságból, hogy együtt legyünk.

Áldás

Káta

képek1                   képek2                    képek3