Egy barantázó magyarul él, gondolkodik, harcol, táncol, énekel. A legfontosabb feladata, hogy a lehető legalaposabban megismerje és magáévá tegye azt a kultúrát, amely az általa megtanult harci értékeket kifejlesztette.
A Baranta fokozatai
A fokozatok a Baranta felnőtt rendszerében a régi pusztai tízes harci rendszerek elvét követik, míg a Csíkóbaranta esetében négy fokozat készíti fel a gyermekeket az ifjak közösségéhez való csatlakozásra. Emelkedő rendben mutatják meg, hogy az adott barantázó milyen mértékben birtokolja az elődei által reá hagyományozott harci örökséget, valamint, hogy milyen mértékben képes ezt alkalmazni és fejleszteni. Az emelkedő tízes rendszerhez a népi állatmegfigyelések harci értékeit társító régi magyar, magyar tájnyelvi és kun állatmegnevezések tartoznak. A vizsgázott jogosult öltözetén, veretes övén megjelölni a teljesített fokozat szimbólumát, rovásjeleit. A fokozatok odaítélése során a vizsgabizottság azt a tényt jelzi, hogy az elvárt testi-, lelki-, erkölcsi képességek, készségek és tartalmak magasabb szintre emelkedtek /közeledve a harcos szintjéhez/. A személyiségfejlődés egyes állomásai új és új kihívásokattartalmaznak. A Barantában az egyes állatnevek /a hivatalos megnevezés zöld mezőben/ a harci, szellemi képességek egy-egy szintjét jelölik az alábbiak szerint:
