A Barantáról röviden
Név: Szűkebb értelemben a Baranta a IX. század és a XX. század között élt magyarság harci kiképzési formáira épülő fegyveres- és pusztakezes harcművészeti irányzat, hagyományos népi és harci értékeink közvetítője. Tágabb értelemben pedig egy pedagógiai irányzat, amely segít életmódszerűen magyarul élni. A szó jelentése: fegyveres vetélkedés, megmérettetés, harcra, hadjáratra való felkészülés, törvényesen alkalmazható erőszak.
Forrás: Nem egy, vagy több "mester" alkotása, hanem a magyar nép, mint kultúrkör összegzett tudásanyagának /életmód, közösségépítés, taktikai modell, technikai alapbázis, személyiségfejlesztési elv, filozófia/ tükröződése a sajátos harci testkultúrában.
Filozófiája: Egy barantázó magyarul él, gondolkodik, harcol, táncol, énekel. A legfontosabb feladata, hogy a lehető legalaposabban megismerje és magáévá tegye azt a kultúrát, amely az általa megtanult harci értékeket kifejlesztette. Egy barantázó nem valami ellen, hanem valamiért harcol. A barantázó szigorúan véve nem hagyományőrző, nem hagyományápoló, a barantázó a hagyományokat a mindennapjaiban éli meg, a köré építi fel az életét. A magyar észjárás megismerése biztosítja az értékek mentén történő haladást.
Célkitűzése: a hagyományos magyar harci kultúra elemeinek megismertetésével, valamint a Baranta önálló harci rendszerének minél eredményesebbé tételével széles körben terjessze és világszerte népszerűsítse a magyar kultúrát, a természetet és az embert tisztelő magyar énképet , illetve az általuk űzött stílust az egyik legnépszerűbb harcművészeti irányzattá tegye Magyarországon és később a világon is.
Fegyverei: Az felkészítés során a barantázó a pusztakezes technikák mellett az íj, a szablya, a kard, a fokos, a karikásostor, a lándzsa, a csatakereszt, kelevéz és a különböző hosszúságú botok használatát sajátítja el, a foglalkozások része a néptánc és népdalok éneklése is.
Hitvallása: "A magyar kultúra örök harc a hagyomány (népi műveltség) és a nyugati kultúra között. Béke csak úgy lehet, ha a népkultúra nő fel magas kultúrává, saját törvényei szerint, Európától csak azt veszi át, ami erre kell, s ezt is szervesen magába olvasztja...” - Kodály Zoltán
Mottója: "A vitézség nem egy napi tanuság!" - Zrínyi Miklós
Nemzettudata: "az, hogy magyar nem faj, nem vér, hanem a lélek dolga. Nem a vér alakította ki a magyar lelket s hozta létre így a magyar fajt, hanem ellenkezőleg, a magyar lélek hatott a vérre s most és minden időben az a magyar faj, amit a magyar lélek áthatott. Mindenki olyan mértékben magyar, amekkora mértékben magyar lélek ereje él és hat rajta keresztül..." - Karácsony Sándor
Nemzetszemlélete: "A nemzet nem más, mint közös nyelven, közös műveltséggel, közös szeretettel és hittel a jövőre szövetséget kötött emberek nemzedékeken átívelő sorsközössége." - Vukics Ferenc