Egy barantázó magyarul él, gondolkodik, harcol, táncol, énekel. A legfontosabb feladata, hogy a lehető legalaposabban megismerje és magáévá tegye azt a kultúrát, amely az általa megtanult harci értékeket kifejlesztette.

A Baranta vizsgarendszere

A fokozatvizsga tárgya 

A 10 fokozatú felnőtt és ugyancsak 10 fokozatú gyermek Baranta harcművészeti vizsgarendszer általános követelményrendszere. A magyar műveltségen alapuló személyiségfejlesztés lehetőségeinek kutatása a népi és történelmi magyar testkultúra, valamint a magyar népi műveltség és a magyar szellemi kultúra eredményeinek felhasználásával.

A vizsgák célja

Az adott felkészítési időszak befejezésével felmérni a barantázók ismeretszintjét a vizsgarendi utasítás által meghatározott gyakorlati és elméleti ismeretek színvonalát; megállapítani, hogy a vizsgára jelentkezett barantázók alkalmasak-e a magasabb követelmények teljesítésére, valamint alkalmazóképes tudásuk alapján képesek-e ezen tudásanyag szélsőséges viszonyok közötti alkalmazására, gyakorlati és szellemi továbbfejlesztésére, népszerűsítésére és oktatására.

A vizsgák szellemisége

A felmérések során törekedni kell mindazon értékek alkalmazására, amelyet a „természet és ember” egyensúlyi helyzetében élő egyének és közösségek működési irányelveikként meghatároztak. A barantázót a vizsgák, versenyek, edzések, bemutatók által önmaga, a körülötte élő közösség, a természet, az ősök, a harci közeg, a harmonikus életforma irányába kell segíteni. Minden barantázó a világ megismételhetetlen egysége, egyénisége. A barantázók elfogadják, hogy a közösségek nem tudnak előrelépni az egyén munkája, ötletei nélkül, az egyének pedig képtelenek tudásukat képességeiknek megfelelően fejleszteni az élet alapelvei szerint szerveződő tudásközösségek támogatása nélkül. Az élet, a teremtés folyamata egy tudásfejlődési folyamat, amelyben az egyén és a közösség elsődleges érdeke, hogy testben, lélekben és szellemben folyamatosan fejlődjön, megújuljon, értéket teremtsen.
Az egyén és a közösség értékei a felkészítés, a nevelés folyamatában megérdemlik a megbecsülést. A vizsgák és a felkészítés során meg kell teremteni a lehetőséget arra, hogy a vizsgázó saját teljesítményeinek eredményeiből okuljon. Törekedni kell arra, hogy a vizsgák az egyre pontosabb mérések irányába lépjenek el. A barantázók elsősorban önmaguk és a közösségeik fejlődése érdekében küzdenek. Nem valami ellen, hanem valamiért... Küzdelmeink során elsősorban önmagunk gyengeségeinek leküzdése a cél. A hagyományos magyar műveltségre alapozva a barantázónak elsősorban önmaga mesterének kell lennie.

A barantázó önálló felfogásával, világszemléletével, teremtő cselekedeteivel növeli a világ teljességét. Mind a felkészítés, mind pedig a felmérések során lehetőséget kell biztosítani kreativitásának, az önálló, teremtő megnyilvánulásoknak. A barantázók elődeikhez hasonlóan „a törvényeket a szívükben hordják”, cselekedeteik legfőbb vezérlője a magyar erkölcs. A vizsgáztatók elsősorban az eljövendő önálló személyiség, közösségi vezető, teremtő ember és harcos lehetőségeit vizsgálják.

Harcosnak az minősül, aki az élet és a harc bármely helyzetében képes önálló helyzetfelismerésre és tevékenységre. Olyan önálló egység, aki szellemi-, erkölcsi-, fizikális alapjaival tökéletesen tisztában van és képes azokat kezelni. A vizsgák, a megmérettetések szellemiségét a magyarság évezredes műveltségi tapasztalatain alapuló, a világot egységes egészként kezelő, szerves, az életet a középpontba állító gondolkodásmód és értékítélet jellemezze.