Egy barantázó magyarul él, gondolkodik, harcol, táncol, énekel. A legfontosabb feladata, hogy a lehető legalaposabban megismerje és magáévá tegye azt a kultúrát, amely az általa megtanult harci értékeket kifejlesztette.

Pongrác, Szervác és Bonifác a három késő ókori keresztény mártír és vértanú a magyar hagyományban fagyosszentként ismert. Ekkortájt lehűlhet az idő, amely tönkreteheti a gyümölcsfák, szőlők termését, de nagy kárt okoz a vetésben is.

A fagyosszentek a magyar népi hagyomány szerint a Pongrác, Szervác, Bonifác napok (május 12.,13.,14.), valamint Orbán napjának (május 25.) a közös elnevezése. „Szervác, Pongrác, Bonifác, megharagszik, fagyot ráz.” Az Ipoly mentén a néphagyomány Zsófia-naptól (május 15.) is fagyot vár. „Pongrác, Szervác, Bonifác, Zsófia is lehet gyász!” - ami arra utal, hogy Zsófia napja is hozhat fagyot, ezért egyes vidékeken a Zsófiákat is a rossz emlékű fagyosszentek közé sorolják.

A tavaszi ünnepkörbe tartozó május közepi napoknak nincsenek dramatikus szokásai. Ezek a napok elsősorban a hozzájuk fűződő megfigyelésekről, jóslásokról, hiedelmekről váltak ismertté, s az ekkor mondogatott népi jóslások, vagy egyéb tilalmak és előírások sem hozhatók kapcsolatba a névadókkal, azok legendáival. Csak naptári helyük miatt nevezik őket fagyosszenteknek, akik kárt okoznak a gyümölcsösökben és a veteményeskertekben.

Évszázados népi megfigyelés az, hogy május közepén az időjárás hirtelen hűvösre fordul, sőt sokszor fagyot is hoz, amely a sarjadó rügyeket, vetéseket tönkreteheti. Mivel ez a három nap a keresztény kalendáriumban a három szent nevét viseli, a régi gazdálkodók hozzájuk kapcsolták az ősi mezőgazdasági megfigyeléseket és róluk költöttek verseket, mondókákat.

Ráadásul a meteorológusok kutatásai alapján tényleg bebizonyosodott, hogy a fagyosszentekre vonatkozó néphit nem légből kapott állítás. Alapja az, hogy május elején nagy a valószínűsége a sarkvidéki hideg légtömegek betörésének a Kárpát-medencébe, az ezzel járó derült időnek és az erős éjszakai lehűlésnek. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy minden évben fagy lenne ezeken a napokon, csak azt, hogy a múlt tapasztalatai alapján többször fordul elő ilyenkor erős lehűlés, mint ez időszak előtt és után. Ez a hiedelem nagyon régi keletű, valószínűleg még a naptárreform előtt keletkezett.

A fagyosszentekhez kötődő néphit helytállóbb, ha figyelembe vesszük az 1582-es naptárreformot. Ekkor tértek át ugyanis a ma is érvényes Gergely-naptárra. Akkor a korábbi - még a Julius Caesartól származó - naptár pontatlansága miatt felgyülemlett 10 nap hibát azzal küszöbölték ki, hogy 1582. október 4-e után másnap október 15-ét írtak. Ettől kezdve tehát 10 nappal eltolódtak a dátumok a régi naptárhoz képest. A fagyosszentek időjárási szabálya viszont - Pongráchoz, Szerváchoz, Bonifáchoz kötődve - május 12-14. maradt ezután is.

Annak, hogy a nép miért figyelt fel erre a szabályszerűségre, és miért nem méltat figyelemre más hasonló időjárási érdekességeket, a magyarázata igen egyszerű. A májusi fagy igen gyakran egy esztendő termését tehette tönkre, akár országos csapás is lehetett, így érthető, hogy a földműveléssel foglalkozók külön figyelemmel fordultak a jelenség felé.

Pongrác a IV. században élt, s korán árvaságra jutott. Nagybátyjával frígiai hazájából Rómába költözött, ahol a tehetséges gyermeket Kornél pápa megkeresztelte. Diocletianus császárnak azonban mindez nem tetszett, s kérte Pongrácot, hogy hagyjon fel hitével. Ő erre bátran felelte a császárnak: „Éveim szerint ugyan gyermek vagyok, mégis az enyém az én Uramnak, Jézus Krisztusnak az igazsága és ereje. Ezért a te intelmed nekem annyi, mintha a festett kép beszélne ott, a falon. Az istenek, akiknek imádását nekem parancsolod, csalók voltak. Nővéreiket meggyalázták, és szüleiket sem kímélték. Ha ma egy hivatalnokod ilyen tetteket követne el, azon nyomban megöletnéd. És te nem restelled, hogy ilyen isteneket imádsz?" Diocletianus ezt követően nyomban lefejeztette a fiatal Pongrácot.

Szervác rabszolgából lett Maastricht püspöke. A legenda szerint szabadban levő sírját soha nem lepte be a hó, bármilyen zord tél volt körülötte. Később sírja fölé templomot építettek, amely búcsújáróhely lett. Kultuszát Magyarországra főleg a német telepesek hozták magukkal az Árpád-korban.

Bonifác szintén vértanúhalált halt, miután a rég eltűnt vértanúk holttesteinek felkeresésére indult. Őt is kegyetlenül megkínozták, a legenda szerint addig szaggatták testét vaskarmokkal, míg előtűntek csontjai. Aztán forró szurokba mártották, majd lefejezték.

A régi öregek szerint a három szent megfagyott a nevenapján, mert ruhájukba betegeket takargattak. A betegek életben maradtak, de a három szent meghalt. Pongrác, Szervác és Bonifác egyébként a keresztény egyházban a tizenegy segítő szentek közé tartozik. Topolyán (Vajdaság) viszont úgy tartják, hogy Pongrác kánikulában, subában megfagyott, Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt, Bonifácot pedig agyoncsipkedték a szúnyogok. Ezért haragusznak ránk, emberekre és küdenek ránk hideget és évről évre visszajárnak, hogy tönkretegyék a termést. Fagyot ráznak, letarolják a veteményt, megdermesztik a földet, sok fájdalmat okozva ezzel az embereknek. Egyes vidékeken viszont úgy vélik, hogy e rosszindulatú szentek jóságosak is tudnak lenni, ugyanis ha kisüt a nap, bő termést hoznak a szőlősgazdáknak. 

A szegedi tanyákon élők meg voltak győződve arról, hogy a garabonciások tudományukkal el tudják űzni a fagyosszentek haragját, mert ezekben a napokban könyvükből ráolvasnak az időre. Az időjárás varázslás a keleti táltoshitű népeknél a nagy tudású emberek egyik kiváltsága volt, leginkább a táltosok tudtak esőt hozni, vagy éppen a viharfelhőt elkergetni. A Rábaközben furfangos módon próbálták megúszni a hideget: a fagyosszentek nevét és ünnepét decemberre írták át. Máshol éjjel trágyát füstöltek a fagy ellen és félreverték a harangokat. "Szervác, Pongrác, Bonifác, mind a fagyos szentök, hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljenek kendtök!" Az Ipoly mentén egyesek szerint ilyenkor „érnek ide a jéghegyek", s a fagyosszentek „le szokták tarónyi a gyümölcsfák virágját, és a szőllőkbe is kárt szoktak csinányi". Ezért errefelé is „füstőték" a termést meg a fákat, hogy ne érje őket nagy fagykár.

Nagydobronyban (Kárpátalja) úgy vélték, ha fagyosszentekkor nagy a hideg, akkor rossz termés várható. Több vidéken is azt tartották, hogy ha az időjárás felhőtlen, akkor jó bortermés várható. „Sok bort hoz a három ác, ha felhőt egyiken sem látsz.”

A Balaton-felvidéken például úgy mondogatták, hogy: „Pongrác-nap szivárványa a szőlőtermést megdézsmálja." Ez alatt azt értették, hogy a borús, enyhe idő is ártalmára volt a szőlőnek.

A Somogy megyei Kapolyon Zsófiától már mindenképp a jó időt várták, s ezt mondogatták: „Most má gyün a jó idő, mer Zsófi leszált a kemence tetejirü." Zsófia egyébként a juhászok számára is fontos nap volt, mert ekkor választották el a bárányokat, s kezdetét vette a fejés. A kapolyiak szerint a május 7-i Szaniszló is a „fagyosszentek barátja”, neve napján gyakran elhangzik a következő kérés, illetve figyelmeztetés: „Hej, Szaniszló, lë në verd az éjjel a diót!” 

Az óvatos kertészkedők csak a fagyosszentek elmúltával ültetik ki a paprika és a paradicsom palántákat. Mesztegnyőn, Lábodon úgy tartják, hogy a Pongrác napi eső jó a mezőnek, de árt a szőlőnek.

Ám nemcsak Pongrác, Szervác és Bonifác május fagyosszentjei. Ugyanis van még egy: Orbán (május 25.), akinek a nevéhez szintén sok-sok népi bölcsesség kötődik. Az orvosokon kívül a szőlősgazdák is figyelték az Orbán-napi időjárást, mert "ha Orbán nevet, a szőlő sír", vagy egy más megfogalmazás szerint: "savanyú lesz a bor, ha Orbán napja esős, édes, ha tiszta az idő." Egészen távoli prognózist mutat az a népi jövendölés, amely szerint "amilyen Orbán napja, olyan lesz az ősz". Felhasználták ezt a napot termésbecslésre is, mert "ha Orbán napja szép, úgy bő lesz az esztendő".

A négy fagyosszent tehát könnyen elronthatja a szép májusi napsütésünket. Na, de bánkódásra semmi ok, hiszen a nyár melegét nem befolyásolják.

 Káta

Be kén’ jól rendezni Vácot,                                                                            

Források

http://alfahir.hu/fagyosszentek_napja

http://www.felvidek.ma/felvidek/egyeb/53637-a-fagyosszentek-es-zsofia-napja

http://kaposvarmost.hu/magazin/kultura/2012/05/12/fagyosszentek-pongrac-szervac-bonifac_1760.html

http://www.vajma.info/cikk/magazin/7465/A-fagyosszentek.html