Egy barantázó magyarul él, gondolkodik, harcol, táncol, énekel. A legfontosabb feladata, hogy a lehető legalaposabban megismerje és magáévá tegye azt a kultúrát, amely az általa megtanult harci értékeket kifejlesztette.

Az előző évekhez hasonlón idén is Áldás havában, 6. és 13. között került sor a Nemzeti Baranta Találkozóra Szúnyogpusztán, Felcsúton.

Az ország minden szegletéből, sőt határokon túlról is szép számban érkeztek résztvevők. Mintegy 200 barantás legény és leány gyűlt össze, nagy részt csikók és kesék. A Kapos Baranta 9 fővel képviseltette magát, 5 csikó és 4 öskü engedhette meg magának a táborozás örömét.

5-én délután megérkeztünk a helyszínre. Miután felállítottuk a sátrainkat, még láthattuk a Sudár István emlékverseny végső küzdelmeit. Az éjszaka feszültséggel teli volt, főleg a csikók részéről, akik először vettek részt a rendezvényen. Másnap korán idult a nap. Az öskük számára „fenntartott” reggeli futást és Napköszöntést követően közös reggeli következett a gyerekekkel, majd megkezdődtek a délelőtti edzések. A kemény munka után kora délután jól esett a meleg ebéd. A korábbi évektől eltérően az ebéd utáni pihenés kissé hosszabbra nyúlt. A délutáni edzések a délelőttiekhez hasonlóan kimerítőek voltak. Este eléggé elcsigázottan ültünk le a vacsorához, azonban a melegvizes zuhany csodákat tett velünk. A felnőtteknek még az esti előadásokra is maradt energiájuk, vagy a gyerekekkel együtt nótázgattak a színpad mellett. Végül a hűvös időjárás ellenére jól esett a sátrainkba húzódni.

A tábor negyedik napja kissé más volt, mint az előzőek. Kora reggel átautóztunk Bicskére a számunkra kibérelt uszodába és megkezdődött a fokozatvizsgához szükséges úszás feladatok teljesítése. Amíg a vizsgázók úsztak, a többiek birkóztak, küzdöttek, játszottak a vízben, majd úszóversennyel zárult a vízi délelőtt. A délután is a játék jegyében telt, azaz Népi Játékok bajnoksága zajlott (métázás, csürközés). Voltak, akik ebben már nem vettek részt, hanem félre vonulva a fokozatvizsgára gyakoroltak.

Pénteken végül Isten áldásával (szinte egész nap esett) megkezdődött a csikó fokozatvizsga (nehezített körülmények között esőben). Rendhagyó módon nem vizsgapontoknál kellett számot adni a tudásról, hanem játékos formában csatára való felkészülés, csatázás, éles küzdelem során bizonyíthatták a gyerekek rátermettségüket az adott fokozatra. Az ötlet jónak bizonyult, a csikók nagyon élvezték a vizsgát és szinte észrevételnül, lámpaláz nélkül mutatták be barantás jártasságunkat. Gratulálunk a szervezőknek!

A felnőttek, amíg nem csatáztak a gyerekekkel, addig a másnapi vizsgára készültek. Végezetül a szombati napon az ösküknél nem volt meglepetés. Megkezdődött a reggeli futás során begyűjtöt tökök (tisztelet a kívételnek!) és hibapontok javítása. Nagyon kemény nap volt. Folyamatosan, egészen sötétedésig járták végig a vizsgafeladatok helyszíneit, ahol néha szinte vért izzadva próbáltak megfelelni a követelményeknek. Sajnálatos módon, különböző okoból kifolyólag, többen feladni kényszerültek a vizsgát. Szégyenkezésre azonban senkinek sem volt oka. Aki ott volt, tudja jól milyen embert próbáló végig küzdeni a tábort. Mondhatnám ez "Jó mulatság, férfi munka volt!" Úgyhogy mindenkit csak dicséret illet.

Vasárnap reggelre megszületett a végeredmény. A 9 órakkor kezdődő hálaadó Unitárius Istentiszteletet követő „maratoni” ostormenetet már mindenki vidáman csinálta végig és következett az eredményhirdetés.

Egyesületünkből hatan szeretek fokozatot:

Fridrik Katalin csikó 2. fokozat / Fakó

Fridrik Balázs csikó 3. fokozat / Pej

Gáspár Lóránt Bars csikó 3. fokozat / Pej

Mag Attila csikó 3. fokozat / Pej

Tapaszti Ákos csikó 3. fokozat / Pej

Wilhelm Erik 3. fokozat / Burk

Ez úton is gratulálunk nekik és mindenkinek, aki sikeres fokozatvizsgát tett (eredmények).

Sátrat bontva kora délután hazafelé vettük az útirányt büszkeséggel, elégedettséggel, jóleső fáradtsággal a szívünkben, de boldogan, reménykedve, hogy jövőre, lehetőleg még többen, de ugyanilyen lelkesen és ugyanitt ismételten találkozunk.

Áldás

Káta

Táborról a képek megtekinthetők ITT és ITT.