Egy barantázó magyarul él, gondolkodik, harcol, táncol, énekel. A legfontosabb feladata, hogy a lehető legalaposabban megismerje és magáévá tegye azt a kultúrát, amely az általa megtanult harci értékeket kifejlesztette.

Az idei éveben a nyári napforduló Napisten havának (június) 20. napjára esett, amely egyben a csillagászati nyár kezdete. Ebben az időben jár a Nap az égbolt legmagasabb pontján, ilyenkor a leghosszabb (Magyarországon közel 16 órás) a nappal, és a legrövidebb az éjszaka.

A néphagyomány szerint, ha a lányok friss harmatban mosakodnak, nem lesznek szeplősök, aki gyíkot simogat, annak keze alkalmas lesz a torokfájás gyógyítására, a piros lepke szerencsét és gazdagságot hoz. 

A borica férfi körtánc, egyik a számos fennmaradt csángó férfitánc közül.

November 11-e Szent Márton napja. Ő volt az első nem mártír keresztény szent. Mint minden ünnepnek, úgy ennek is megvannak a maga hagyományai, népszokásai, jellegzetességei. Ehhez a naphoz különösen sok babonát, szokást köt a néphagyomány. Mindemellett Márton-nap a 40-napos adventi böjtöt megelőző utolsó nap, amikor a jóízű és gazdag falatozás, vigasság megengedett.

Pongrác, Szervác és Bonifác a három késő ókori keresztény mártír és vértanú a magyar hagyományban fagyosszentként ismert. Ekkortájt lehűlhet az idő, amely tönkreteheti a gyümölcsfák, szőlők termését, de nagy kárt okoz a vetésben is.

A karácsonyi ünnepkör adventtel kezdődik és vízkeresztig, január 6-ig tart. A karácsony előtti négy hetes időszakot nevezi az egyház adventnek, a Jézus eljövetelére, születésére való várakozás idejének.

Pünkösd – az Egyház tanítása szerint - a Szentlélek eljövetelének ünnepe.

A magyar pünkösdi szokások a keresztény ünnephez kapcsolódnak, de számos vonásukban az ősi tavaszünnepi rítusok emlékét őrzik. Jellegzetes népszokás ilyenkor a pünkösdölés, a pünkösdi király- és királynéválasztás, valamint a májusfa-állítás, vagy -kidöntés.

Somogyban a húsvéti ünnepkörhöz (Húsvétot megelőző virágvasárnaptól a Húsvétot követő fehér vasárnapig tartó időszak) számos szokás kapcsolódik. Ezek közül kiemelkedik a fehérvasárnapon szokásos komatál küldés, amely életformaszerűen legtovább ezen a vidéken maradt fenn.

A húsvéti szokások legfontosabb kelléke a hímes tojás. Az országosan ismert tojásfestési módszerek legtöbbjét ismerték Somogy tájegységein is. Közülük a viaszírásos díszítési mód vált legnépszerűbbé, melynek során többnyire geometrikus minták kerültek a tojásra díszítésül, de gyakori volt a virág ornamentika is. Festőanyagul leggyakrabban a vöröshagymahéj főzetét használták. Egyes településeken, főként a pásztorcsaládokban a megfestett tojást karcolással díszítették. Ők a virágábrázolások mellett a szabadrajzú mintákat kedvelték, melyek között gyakran előfordult a páva, galamb rajzolata is.

A hímes tojás ajándék volt, a keresztszülők adták keresztgyermekeiknek, illetve került belőle a komatálba is, ami a lányok barátságának jelképévé vált.

Amelyik lányra nagyokat ütöttek, az így válaszolt: „Ëgyën mëg a fészkesfene aprószentëk naptyán!” De amelyiket enyhén korbácsolták meg, az köszönetéül a legényt kaláccsal, borral kínálta meg. Király Lajos Tanár Úr írása.