Egy barantázó magyarul él, gondolkodik, harcol, táncol, énekel. A legfontosabb feladata, hogy a lehető legalaposabban megismerje és magáévá tegye azt a kultúrát, amely az általa megtanult harci értékeket kifejlesztette.

Ismét fellobbant a láng Kaposváron az év leghosszabb éjszkáján. Karácsony a fény újjászületésének is az ideje. A téli Napforduló éjszakáján tüzek fénye világította be szerte a Kárpát-medencét. 

Kilencedik alkalommal futott végig határok nélkül a fény a Magyar Hazában az év legsötétebb napján, hirdetve az együvé tartozást és a szeretet erejét. Somogyországban is számos ponton gyúltak fel az örömtüzek.

Kaposváron a Kapos Baranta Egyesület, immáron 6. alkalommal szervezte meg Fénylánc Magyarországért rendezvényt, megismertetve a jelen lévő emberekkel ennek a napnak a szokásait, hagyományait.

Rendezvényünket a korábbi évek gyakorlatának megfelelően a Kaposvár Dalárda kezdte meg karácsonyi dalokat énekelve, majd közösen elénekeltük a Himnuszt.

Wilhelm Erik az egyesület elnöke köszöntő szavait követően arról beszélt, hogy őseink ezen a napon nem csak tüzet gyújtottak. Álom havának 21. napján fiatal kerecsen sólymokat röptetek. Elődeink és így a mi ősi totem állatunk is a kerecsen sólyom, azaz a turul. Ez a madár köti össze még ma is az eget a földdel. A kerecsen sólyom hozza el a nap éltető sugarait. A naplementekor meggyújtott tüzekkel pedig a lemenő nap fényét mentjük át a felkelő napnak, hogy így diadalmaskodjon a fény a sötétség felett. A szomszédos hegyeken már várják a jelet, hogy a saját tüzeiket meggyújthassák és a tüzekre válasz tüzek gyúltak szerte az országban. A Fénylánc és a közös ima ismét végig folyt a hegyeken, hogy összekapcsolja az embereket.

Elnök úr arról is beszélt, hogy a a Baranta másképp gondolkodik a hagyományról. Amíg más hagyományőrzők egy meglévő korszakot választanak ki, melyből nem kívánnak sem elvenni, sem ehhez hozzátenni, addig a Baranta filozófiájában a folyamatosan fejlődő hagyomány szemlélet tükröződik. Mi a történelmet, a hagyományt egy folyamatnak tekintjük, melynek végén mindig az adott kor, jelen pillanatban mi, saját magunk állunk. A Baranta célja nem egy korszak felelevenítése, hanem a történelem során felgyülemlő tudás összegzése és rendszerbe foglalása. Sok esetben a fent maradt tudás anyagok töredékesek. A Baranta azonban 21. századi harcművészet, amelynek a jelenkor követelményei közt kell megállnia a helyét. Ennek megfelelően megalkottunk egy rendszert, ami a lehető legtöbb elemet tartalmazza a fellelhető tudásból, kiegészítve a mai kor vívmányaival. Tehát a hagyományainkat megtartva, de azokat tovább fejlesztve, saját tudásunkkal egyetemben adjuk át, gyermekeinknek. Gyökerek nélkül a fa is elszárad és nem tud új hajtásokat hozni.

Mi barantások, úgy gondoljuk, hogy a jövő nem létezik múlt nélkül. A hagyományok, a régi tudás átadását szerettük volna érzékeltetni azzal, hogy a máglyát karikásostorral körbe csergetve a belső körön a csikók, míg kívül az öskük - mintegy védelmezve a magunk közösségét - szólaltatták meg egy emberként karikás ostoraikat. A gyermekek 7 éves korig a jó Isten tenyerén élnek, tiszták és romlatlanok. Nekünk felnőtteknek kötelességünk, ezt a Teremtőtől való romlatlanságot megőrizni és táplálni bennük.

Az ostormenet után Köteles Attila, református lelkipásztor osztotta meg velünk gondolatait a tűzről, újjászületésről, Istenről. Majd a Lórántffy Zsuzsanna Református Iskola óvodás barantásai énekeltek és mécseseikkel a  Fényláncot jelképezve a csikókkal egyetemben körbe állva a máglyát egymásnak adták át a tüzet, végül meggyújtva az íjászok nyílvesszőit is. A tüzes lövést követően magasba csaptak a lángok, fénnyel megvilágítva a máglya körül Nagy Magyarország határait, melyek rövidesen maguk is tűzbe borultak. Míg a lángok magasba csaptak Pataky Annamária, lenyűgöző énekhangjával gyönyörű népdalt énekelve kápráztatta el a nagy közönséget.

A már hagyományosnak mondható négy égtáj irányában történő kürtölés és tüzes botforgatás után a tüzes karikás ostoroké lett a főszerep. A szert a Baranta himnusz zárta.

A rendezvényt követően a zsíros kenyérrel, teával, forralt borral vendégeltük meg a jelen lévőket, miközben megkezdődött a „szinte” elmaradhatatlan táncház, Pataky Annamária irányításával.

Minden aktív résztvevőnknek köszönjük szépen a segítséget, hogy munkájukkal szebbé tették az esténket.

Jövőre is nagy szeretettel és tisztelettel várunk Mindenkit ugyanezen a napon és ugyanezen a helyen.

Káta

képek                   videó                    KaposvarMost                    Somogy TV                    KaposPont