Egy barantázó magyarul él, gondolkodik, harcol, táncol, énekel. A legfontosabb feladata, hogy a lehető legalaposabban megismerje és magáévá tegye azt a kultúrát, amely az általa megtanult harci értékeket kifejlesztette.

A magyarokba volt szerelmes fél Lombardia! Óriási siker lett a TOCATI!

Gyöngyi Balázs képviselte egyesületünket Veronában

A Veronában megrendezett nemzetközi játékfesztivál díszvendége ebben az évben Magyarország volt. A Külügyminisztérium, a olaszországi magyar konzul felkérésére, a Hagyományok Házával együttműködésben 41 barantás utazott ki a Garda-tó partján lévő városba. Nyíregyházi, egri, veszprémi, győri, kaposvári, kunszentmártoni, nagykanizsai, felcsúti, szécsényi és budapesti barantások alkották a küldöttséget. A fesztivál remek alkalmat biztosított a különböző településeken dolgozó csapatok tagjainak a barátságok elmélyítésére, a komolyabb munkába való betekintésre, az összetartozás-érzés erősítésére. Az öt csapatba beosztott fiatalok nagyon gyorsan összehangolódtak és kiváló bemutatókat állítottak össze. Sok helyütt a Baranta eddigi legjobb közösségi munkáit, teljesítményeit tekinthettük meg. A válogatás minden szempontból jónak bizonyult. A technikai felkészültség, a fegyelem, az alkotókészség, a közösségi gondolkodás és az emberek (legfőképpen a gyerekek) szeretete és a nyitottság egy olyan összetételével találkozhattak az olasz szervezők és nézők, amelyet ma Magyarországról csak a barantások tudtak megmutatni. Egy bemutatóhelyen dogoztunk a szicíliai botvívókkal, a tiroli ostorozókkal és birkózóink is szívesen találkoztak volna a raggeln képviselőivel, ha megérkeznek a helyszínre. A szicíliaiak a magyar botrendszer összetettségén és felépítettségén csodálkoztak el, a tiroliak a magyar ostorosok technikai felkészültségén és virtuózitásán, az olasz harcművészek pedig birkózóink kitartásán és ötletességén. A magyar fiatalok a jó értelemben vett "sztárság" élményével találkozhattak odakint. Remélem, hogy mindaz az elismerés, amit odakint kaptak (óriási közönségsiker, az olasz lányok udvarlása, a sajtósiker (közel 40 lapban jelentek meg tudósítások), a televíziós szereplések, a magyar külügy, az olasz szervezők, a nemzetközi szövetség elismerése (belépés a világszervezetbe), a meghívások (Ausztria, Horvátország, Szicília) tovább biztatják őket, hogy érdemes ezen az úton tovább járni. A szervezők 11 éve rendezik meg a TOCATI-t, de még sohasem tapasztaltak ekkora közönségsikert és elmondásuk szerint még soha egyetlen ország sem teremtett ilyen elképesztően izgalmas, játékos, virtusos és mégis végtelenül barátságos, emberi hangulatot, mint mi. Büszke vagyok minden résztvevőre. A józan, öntudatos, fejlődő, jövőben bízó Magyarország mutatkozott meg Veronában. Bár talán egy kicsit nagyképűen hangzik, de az jutott eszembe, hogy ma hazánkat senki sem tudta volna jobban és magyarabb módon képviselni ezeknél a barantás fiataloknál és érdemes tovább küzdeni, hogy ennek a munkának a feltételeit tovább javítsuk. A helyszínen a szervezők becslése szerint mintegy 110 000 (de egyes olasz lapok 250-300 000 látogatóról beszélnek) ember tekintette meg a bemutatókat, a RAI adásait közel 11 millió olasz kísérte figyelemmel és a Verona-Juventus mérkőzés szünetében lévő bejelentkezésünket (a híressé vált riporternőverést) közel hatvanezer szurkoló a nézőtérről (óriáskivetítő) és mintegy hat millió pedig a televíziókészülékek előtt kísérte figyelemmel. Azóta magyar szervezők is bejelentkeztek, hogy mérkőzések szünetében baranta bemutató biztassa a csapatokat, esetleg a válogatottat is. Most szombaton a "Fókusz+"-ban találkozhattok a a rendezvényről készített összefoglalóval.A velünk utazó zenészek és táncosok szintén kiváló műsorral örvendeztették meg a magyarok felé nyitottan közeledő olaszokat. Rengeteg magyarral találkoztunk odakint, akik elképesztően büszkék voltak ránk. Egy 1953-ban emigrált öreg bácsi percekig zokogott az ostorbemutató után és azt mondta: "Nem gondoltam volna, hogy Magyarországból valaha is lesz valami, Az az igazság, hogy már teljesen lemondtam róla. Most pedig szégyellem magam, hogy nem bíztam a magyar fiatalokban...Ilyen fiatalok már az én időmben sem voltak!!!"

Haj-reá!

Vukics Ferenc

Szerkesztett és rövidített változat az eredeti cikk a Linkre kattintva elérhető